A könyökdiszplázia a kutyák leggyakoribb elülső láb sántaságot okozó betegsége. Időben való felismerése és kezelése meghatározó a későbbi gyógyulási esélyeket tekintve!

Mi is a könyökdiszplázia? A könyökdiszplázia a könyökízületet alkotó karcsont ill. a két alkarcsont olyan örökletes fejlődési rendellenessége, amely során az ízfelszínek rendellenes illeszkedési hibájából eredően feszülés, pockopás, esetleg porcleválás jön létre az érintett ízületben. Az így létrejött ízületkárosodás, ízületi fájdalmat és következményes sántaságot okoz a könyökdiszpláziás kutyák esetén.

A könyökdiszplázia megjelenési formái:

1. A diszpláziás könyökízületben az esetek egy részében csak nagyfokú porckopás ill. porcfelrakódás (arthrózis) alakul ki, porcleválás nélkül. Az időben diagnosztizált esetekben viszont megelőzhető vagy legalább csökkenthető a nagyfokú porckárosodás kialakulása (hyaluronsavas feltöltés, őssejtkezelés, ulna oszteotómia, SHO).
2. A könyökdiszpláziás kutyák jelentős részében viszont porcleválások is kialakulhatnak a porckopások ill. porcfelrakódások mellett. Ezekben az esetekben rendkívül fontos a porcleválások felismerése un. CB-CT segítségável. Az ízületben levált porcdarabokat, mivel azok jelentősen károsíthatják az ízfelszíneket, un. arthroszkópos műtéttel el kell távoítani. A fennmaradó porckopásokat pedig kezelni kell (hyaluronsavas feltöltés, őssejtkezelés, ulna oszteotómia, SHO, könyökprotézis).

A könyökdiszplázia tünetei:

A könyökdiszplázia kialakulása 4 hónapos korban kezdődik, de akkor még nem mutatkoznak fizikális tünetek, maximum egy röntgen vagy méginkább egy CB-CT segítségével tudjuk ilyenkor kimutatni a betegséget.

Az 5-7 hónapos kutyákban már elülső végtag sántaságot mutatnak a diszpláziás kutyák. A sántaság vissza-vissza térő, terhelésre romolhat. A könyökízület duzzadt, nyomásra érzékeny. Nagyon fontos hogy észre vegyük ezeket a sántításokat, bicegéseket, ugyanis a könyökdiszplázia ebben a fiatal életkorban kezelhető a legnagyobb sikerrel.

A 7-12 hónapos kutyákban a sántaság mértéke romlik, egyre gyakrabban és egyre súlyosabban kezdenek sántítani az érintett kutyák. Nem szívesen mozognak, nincs kedvük játszani ill. a sántaság miatt „billegő” mozgással közlekednek. Nagyon fontos hogy ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, feltétlen végeztessünk diszplázia vizsgálatot az arra szakosodott állatorvosi intézményben. Teljes mértékben helytelen ezeket a fiatal, sánta kutyákat kivizsgálás nélkül fájdalomcsillapítókkal kezelni, mert pld. egy porcleválás esetén sokat ronthatunk az ízület állapotán, az által hogy a fájdalomcsillapító hatására még inkább károsodást okozhat a begyűrődött porc, mivel a kutya nem fogja érezni a fájdalmat.

Az egy évnél idősebb könyökdiszpláziás kutyák esetén egy fokozatosan romló sántaságot tapasztalhatunk, könyökízületi duzzanattal. Ahogy a betegség halad előre, a kutyák egyre nehezebben kelnek fel, nem szívesen játszanak, keveset mozognak, a járásuk merevvé válik, könyökízületüket kifelé tartják, nem tudják teljesen kinyújtani könyöküket, a vállizomzatuk lesorvad.

 

A diszplázia vizsgálat menete: Az ortopéd állatorvos fizikálisan megvizsgálja a fájdalmas végtagot és beazonosítja a fájdalmas ízületet, jelen esetben a könyökízületet. Ez után kétirányú röntgen felvétel készítése szükséges minkét könyökről. Mivel a könyökdiszpláziás kutyák 50 % -ában csípődiszplázia is előfordulhat, ezért a könyökökkel együtt érdemes megröntgenezni a csípőízületeket is. (csípődiszplázia szűrés).

Amennyiben a könyökröntgenen könyökdiszpláziát diagnosztizál az orvos, a legfontosabb lépés hogy el kell készíteni egy CB-CT vizsgálatot annak érdekében hogy megtudjuk hogy a könyökdiszpláziához társul-e porcleválás. A könyökízületi röntgenen ugyanis nem látszik az esetleges porcleválás, annak legfeljebb a gyanúja merülhet fel a röntgen alapján, hiszen a levált porc a könyökízület belsejében van, a röntgenen nem képződik le.

Fontos hogy amennyiben az orvos nem tud, vagy nem akar CB-CT-felvételt készíteni a diszpláziás könyökízületről, ne engedjük hogy műtétet hajtson végre egy bizonytalan röntgen diagnózis alapján.

A CB-CT elengedhetetlen a porcleválás biztos diagnosztikájához. Ugyanis amennyiben a CB-CT-n beigazolódik a porcleválás gyanúja, akkor un. arthroszkópos műtéttel, a levált porcot el kell távolítani az ízületből. Amennyiben viszont nem beigazolható a CB-CT-n a porcleválás, csak porckopás és porcfelrakódás van az ízületben, akkor az arthroszkópiával egy felesleges és költséges műtétnek tennénk ki a kutyánkat.

A könyökdiszplázia kezelése: A könyökdiszplázia kezelési esélye annál jobb, minél hamarabb kiderül a betegség ill. a beteg minél hamarabb kerül olyan ortopéd állatorvos gondozásába, aki mind a diagnózist mind a kezelés tekintve a könyökdiszpláziára specializálódott ill. jó gyakorlattal rendelkezik a különböző kezelési lehetőségeket illetően.

Négy hónapos korban, amennyiben kiderül a betegség, lehetőség van az un. distalis ulna oszteotómiára, amivel megelőzhető ill. csökkenthető a diszplázai kialakulása. A műtét során átmetszik az egyik alkarcsont alsó végét, amivel megpróbálják kompenzálni az alkarcsontok közötti kóros növekedési különbséget.

Az 5-12 hónapos, vagy annál idősebb korban alapvetően a CB-CT eredményétől függ a kezelés menete. Amennyiben a CB-CT porcleválást igazol, úgy arthroszkópiával el kell távolítani a levált porcot. Az ízület arthroszkóp nélküli, nyílt feltárása ma már hibának számít. Amennyiben a CB-CT azt igazolja hogy a radius nevezetű alkarcsont rövidebb a mellette lévő ulna nevű alkarcsontnál (short radius szindróma), úgy számításba jöhet az ulna átvágása (proximalis ulna oszteotómia), annak érdekében, hogy megszűnjön a két csont közötti ízületi lépcső. Amennyiben a CB-CT azt igazolja, hogy az ulna egyik ízületi nyúlványa (medialis processus coronoideus) interferál a radiussal, az ízületi nyúlvány arthroszkópos eltávolítása javasolt (parcialis coronoidectómia).

Az arthroszkópos műtét után leghamarabb 10 nappal szükség lehet un. hyaluronsavas feltöltésre. A hyaluronsav egy nagy viszkozitású csúszófelszínt biztosít a porckopásos ízfelszínek között, ami csökkenti azok súrlódását, ezáltal könnyebben és fájdalommentesebben tudnak ezek az kutyák később közlekedni.

Nagyfokú porckopás esetén szükséges lehet a porckopásos ízfelszínek regenerálása un. csontvelő őssejtkezelés segítségével.  (www. kutyaossejtkezeles.hu).

Szintén a nagyfokú porckopás és arthrózis esetén ajánlott műtét az un. SHO műtét és az un. könyökízületi protézis beültetése. Az SHO műtét során a könyökízület szétkopott belső oldaláról az egészséges külső oldalra visszük át a terhelést egy karcsonti metszés és egy speciális implantátum segítségével.

A könyökdiszplázia azon formáinál, ahol nincs porcleválás az ízületben, általában nincs szükség arthroszkópos műtétre (kivéve az előbbiekben említett  parcialis coronoidectómiát), sőt ezekben az esetekben kifejezetten kontraindikált az arthroszkópos műtét. (Fontos hogy a porcleválás kizárása csak a CB-CT-vel lehetséges, röntgennel nem!) Ezekben az esetekben tehát az arthroszkópia helyett a hyaluronsavas feltöltés ill. az őssejtkezelés lehet az önálló megoldás a porckopások kezelésére. Bizonyos előrehaladottabb esetekben itt is számításba jöhet a proximalis ulna oszteotómia, az SHO műtét vagy a könyökprotézis beültetése.

A könyökdiszplázia utókezelését tekintve gyorsíthatja a műtétek utáni felépülést a fizioterápia ill. porckopásgátlók használata. Fontos tudni viszont hogy az előbbiekben leírt oki terápia helyett, vagy a nélkül alkalmazott fizioterápia és gyógyszeres kezelés nem tudja megoldani a könyökdiszpláziát, sőt bizonyos esetekben még ronthat is a beteg állapotán.

Az időben diagnosztizált és helyesen kezelt könyökdiszplázia ma már egy kifejezetten jól kezelhető betegség. A megfelelő beavatkozások mihamarabbi alkalmazásával elkerülhető a súlyos ízület károsodás. Szerencsére ma már az előrehaladottabb esetek is jó eredménnyel kezelhetők, hogy az érintett diszpláziás kutyák újra fájdalmak és állandó gyógyszerszedés nélkül tudjanak mozogni.